A gyermekkori elhízás

A gyermekkori túlsúly és elhízás egyre gyakoribb a fejlett nyugati társadalmakban, ahogy hazánkban is.  Hátterében leggyakrabban a mozgásszegény életmód és a kalóriadús étrend áll. Számos negatív egészségügyi következménye van, összefüggésbe hozható a felnőttkori korai halálozással is.

Minél fiatalabb korban jelentkezik az elhízás, annál nagyobb a kockázata, hogy különböző szövődményei alakuljanak ki. Ilyenek lehetnek a magas vérnyomás és magas koleszterinszint, a korai szívinfarktus, a daganatos betegségek, a májbetegségek, az asztma, a 2-es típusú cukorbetegség, az alvászavarok, a mozgásszervi és pszichiátriai betegségek. A hormonális problémák miatt csökkenhet a termékenység és menstruációs zavarok léphetnek fel. A túlsúlyos és elhízott gyermekek nagyobb eséllyel maradnak elhízottak felnőtt korukban is.

A testsúly fiatalabb életkorban gyorsan változik, így nem olyan egyértelmű az ajánlott testsúlyra vonatkozó határértékek meghatározása, mint felnőttkorban. A gyermekek fejlődése percentilis görbékkel követhető nyomon, melyeket egy nagyobb számú gyerekpopuláció adataiból szerkesztenek, és segítségükkel összehasonlítható, hogy a kérdéses gyermek adatai hogyan viszonyulnak az adott gyermekpopulációból nyert adatokhoz. A percentilis értéke 0 és 100 közötti érték, ahol a 0 percentilis a legalacsonyabb, míg a 100 percentilis a legmagasabb érték. Az elhízás meghatározásához megmérik a gyermek testsúlyát, testmagasságát és ezekből kiszámítják a testtömegindexét (BMI). A percentilis görbék újszülöttkortól 18 éves korig használhatók.

A szükséges vizsgálatokat egyénre szabottan a háziorvos vagy a szakorvos írja elő és egyezteti a szülőkkel is (pl. hormonszint-meghatározás). A vizsgálatok célja, hogy kiderüljön, fennáll-e valamilyen egyéb betegség vagy gyógyszerszedés, ami magyarázhatja az elhízást.

Kezelésében elsődleges a megelőzés, tehát az étrendi és a fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlások betartása. Lényeges a gyermekek testsúlyának utánkövetése, havonta kontrollálni kell, hogy csökken-e. Amennyiben nem, akkor strukturáltabb kezelési tervre van szükség, azaz önellenőrzési, étkezési naplót célszerű vezetni, valamint napi 60 perc, felügyelet melletti fizikai aktivitás és kis energiasűrűségű étrend előállítása javasolt dietetikus bevonásával, háziorvosi felügyelet mellett.

Ha a testsúly nem csökken 3-6 hónap elteltével sem, akkor multidiszciplináris kezelésre van szükség. A háziorvos a gyermeket szakrendelésre küldi (pl. endokrinológushoz), főleg, ha súlyosan elhízott, vagy ha az elhízással összefüggő egyéb betegségek alakultak ki.

Elsősorban életmódváltásra van szükség, melyben a család tud igazán segíteni. Nagyon fontos az egészséges táplálkozás és a több mozgás. Érdemes a szülőknek átgondolni a gyermek napi rutinját, hogy mit és mennyit eszik, emellett mennyit sportol a nap folyamán. Mivel az étkezési szokások elsajátítása családi mintakövetésen alapul, lényeges, hogy a közös étkezések során is egészséges ételek kerüljenek az asztalra. A szabadidő eltöltésében is ajánlott az aktív mozgásformákat (pl. kerékpározás, túrázás, kirándulás) választani. Nagyon fontos korlátozni a gyermekek képernyő előtt töltött idejét is, illetve kerülni kell a tv előtti nassolást.

Forrás:
Nemzeti Népegészségügyi Központ – Egészségvonal:
https://egeszsegvonal.gov.hu/g-gy/1206-gyermekkori-elhizas.html