A rendszeres szűrővizsgálat életmentő lehet

Magyarország világviszonylatban első helyen áll a rosszindulatú tüdődaganatok miatti halálozásban. Ezek az elváltozások sokáig nem okoznak tüneteket, így többségében már előrehaladott, nem műthető szakaszban fedezik fel őket.

A rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel segíti a korai diagnózist, ami a sikeres kezelés kulcsa.

Vannak olyan tünetek, melyek jellemzőek lehetnek a tüdőrákra. Ezek egy része azonban már előrehaladott stádiumra utalhat. Ilyenek a 6-12 héten túl tartó, krónikus köhögés, dohányosoknál a köhögés jellegének megváltozása, a véres köpet, a mellkasi, háti vagy vállfájdalom, a végtag gyengeség, zsibbadás, rekedtség, zihálás, nehézlégzés, az indokolatlan, hirtelen fogyás, a fáradtság, étvágytalanság, a nyelési nehézség, illetve a gyakori vagy nem szűnő felső légúti megbetegedés.

Noha az összes tüdőrákos eset több mint 80 százaléka a dohányzáshoz köthető, sok ember lehet érintett úgy, hogy soha nem dohányzott vagy nem volt kitéve passzív dohányzásnak. További kockázati tényezőt jelentenek a beltéri szennyező anyagok (pl. radon, szénfüst), az azbeszt és más rákkeltő anyagok (fapor, hegesztő füst, arzén, ipari fémek, berillium és króm), a légszennyezés, a korábbi tüdőrák előfordulása a betegnél vagy a családjában, a sugárkezelés, a 65 év feletti életkor és a nem megfelelő táplálkozás.

A tüdőrák kialakulásának kockázatát egyéb állapotok is növelik, mint például a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), a tüdőfibrózis, a mellkasi sugárterápiával kezelt fej, nyak vagy nyelőcső daganat, a lymphoma vagy a mellrák.

A tüdőráknak 2 nagy csoportját különböztetik meg. A betegség kb. 15 %-át kitevő kissejtes tüdőrákot, illetőleg értelemszerűen a 85 %-ban előforduló nem kissejtes tüdőrákot. A kissejtes tüdőrák rendkívül agresszív megbetegedés. Előrehaladott stádiumban kezelés nélkül a betegek csak néhány hónapig élnek. Ezért fontos, hogy a diagnózis, illetőleg a stádium meghatározás ismeretében a kezelés mielőbb megkezdődjön. A nem kissejtes tüdőráknak több alcsoportja ismert, a kb. 25 %-ban előforduló laphámsejtes forma, illetőleg a nem laphámsejtes nem kissejtes tüdőrák.

Miért fontosak a szűrővizsgálatok? A tüdőrák halálozási aránya több mint 50 százalék, mivel sok embert késői stádiumban diagnosztizálnak, amikor a túlélésre már kisebb az esély.

A tüdőszűrés lehetőséget biztosít az akár halálos kimenetelű tüdőrák korai diagnosztizálására. A tüdőrák korai jelei mellkasröntgen-felvételen jól felismerhetők. 40 éves kor felett évente egy tüdőszűrés ingyenesen igénybe vehető a területileg illetékes tüdőszűrő állomáson. A részvétel önkéntes alapú, azonban kifejezetten ajánlott az egyes rizikócsoportokba tartozók számára.

Fontos azonban tudni, hogy a tüdőszűrés önmagában nem ad biztos diagnózist. Egyéb képalkotó eljárásokkal, laborvizsgálatokkal, tüdőrák gyanúja esetén pedig biopsziás minta kórszövettani vizsgálatával együtt állítható csak fel a pontos diagnózis. A tüdőszűrés arra alkalmas, hogy felderítse, kell-e további vizsgálatokat végezni.

A korai diagnózis nemcsak az életét mentheti meg, hanem az életminőségét is javíthatja!

Források:
https://egeszsegvonal.gov.hu/maradj-egeszseges/tudoszures.html
https://lelekzetegyesulet.hu/tudorak/