Vastagbélszűrés – életek múlhatnak rajta

Hazánkban a szív- és érrendszeri megbetegedések után a vastagbélrák okozta halálozás az egyik vezető helyen áll. A második leggyakoribb daganattípus: nőknél az emlő-, férfiaknál a tüdőrák előzi meg.

Magyarországon évente tízezer, Sopronban körülbelül hatvan új vastagbélrákos megbetegedést diagnosztizálnak; évi csaknem ötezren vesztik életüket a kór miatt.

A daganat kialakulásában döntő jelentőségű a „nyugati” típusú étrend és életmód; legfeljebb tíz százalékban játszik szerepet a genetika. Afrika középső részein és Délkelet-Ázsiában, ahol egészen másképpen étkeznek, mint nálunk, a betegség gyakorisága huszadrésze az Európában észleltnek. Kifejlődésében szerepet játszik a növényi rostokban szegény étrend, a mozgáshiány, a zsírokban, finomított szénhidrátokban dús és a sok adalékkal, vegyi úton előállított ételek is. Mindezzel összefüggésben lassul az emésztés, a rákkeltő anyagok hosszabb ideig érintkeznek a bélnyálkahártyával.

A vastagbélrák kialkulása 10–15 évig is eltarthat. Először fájdalommentes polipok jelennek meg a bélben, amik később elrákosodhatnak. Eleinte maga a daganat lassan nő, évek telhetnek el, mire tüneteket okoz (például véres széklet, székelési rendváltozás). A gyógyulás esélyei korai stádiumban sokkal jobbak, ezért fontos a szűrés és hogy panaszok esetén időben orvoshoz forduljunk. Hazánkban a szűrés kétlépcsős: székletvizsgálatból és – amennyiben abban vért találnak – kolonoszkópiából (vastagbéltükrözés) áll. A székletvértesztekkel a vastagbéldaganatok 60–70, a polipok 40–50 százaléka mutatható ki.

Dr. Mester Gábor elmondta, a polipok eltávolítására a kórházban a legkorszerűbb, a legkisebb polipok felismerésére is alkalmas NBI-videoendoszkópokat használják. A korábbi nyílt műtétek helyett egyre nagyobb gyakorisággal laparoszkópos eljárást alkalmaznak. Utóbbi előnye, hogy kevesebb a szövődmény, kisebb a beteg terhelése és gyorsabb a felépülés.

A vastagbélrák előfordulása folyamatosan növekszik: mindez életmód- és étrendváltoztatással, lakossági korcsoport szűrések bevezetésével, tünetek esetén pedig korai kivizsgálással csökkenthető.

2017 őszétől uniós forrásból kiterjesztik, majd 2020-tól már a magyar kormány finanszírozásával országossá bővítik a vastagbélszűrési programot. Mindennek célja az egészségben megélt életévek számának növelése, a megelőzhető, korai halálozási arány csökkentése (a cél az, hogy ez 10 százalékkal alacsonyabb legyen a jelenleginél). Az 50–70 éves korosztályt (mintegy 1,8 millió fő) szólítják majd meg a háziorvosokon keresztül.

Dr. Mester Gábor osztályvezető főorvos – Gasztroenterológiai – Belgyógyászati Összevont Osztály