Alzheimer-kór: a 21. század világjárványa

Az Alzheimer-kór a neurokognitív betegségek leggyakoribb típusa, amelyben világszerte jelenleg mintegy 50 millióan szenvednek. Az előrejelzések szerint a betegek száma a következő évtizedekben akár megháromszorozódhat, ami komoly egészségügyi és szociális vonzattal jár.

Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer jellegzetes elváltozásaival, idegsejt-pusztulással jár, ami a gondolkodási és a megismerési funkciók beszűkülését, magatartás-változást, mentális hanyatlást és gyors biológiai leépülést idéz elő. A betegség pontos oka ma még ismeretlen.

Az Alzheimer-kór előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával egyenes arányban növekszik. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően egyre idősödik a populáció, mind többen élik meg az időskor 65 év feletti szakaszát, amikor gyakrabban fordul elő a kórkép – mondta el Dr. Hajas Árpád, a Soproni Gyógyközpont Neurológia-Stroke Osztályának osztályvezető főorvosa.

A betegség figyelmeztető tüneteire rátérve hozzátette: elsőként tartós és folyamatosan jelentkező memóriazavar jelentkezik, emellett felléphet a térbeli és időbeli tájékozódás zavara, a napi rutincselekvések nehézkessé válása, a személyes higiéné elhanyagolása, illetve megváltozhat a beteg viselkedése is. Végső stádiumban teljes demencia és mozgáskorlátozottság alakul ki, a beteg önellátásra képtelenné válik.

A gondolkodás zavara miatt az érintetetteknek gyakran nincs betegségtudata, ezért a környezetükben élőknek kell figyelnie az árulkodó jelekre. Amennyiben felmerül az Alzheimer-kór gyanúja, háziorvosi beutalóval felkereshető a kórház neurológiai vagy pszichiátriai szakrendelése, ahol meghatározott protokoll alapján, különböző vizsgálatok elvégzésével igazolható vagy kizárható a betegség. – ismertette Dr. Hajas Árpád a diagnosztikai lehetőségeket.

Az Alzheimer-kór jelenlegi ismereteink szerint nem gyógyítható. Fontos azonban az időben történő felismerés, mivel így lelassítható a betegség előremenetele. Hazai forgalomban is több éve léteznek olyan gyógyszerek, amikkel megnyújtható az az időszak, amiben még elfogadható szociális helyzetben marad a beteg. –hangsúlyozta a szakember.

A betegség kialakulását meggátolni nem lehet, de ajánlott a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését segítő életmódbeli tanácsokat követni. Ilyenek például a rendszeres testmozgás, a testsúly kontroll és egyes alapbetegségek (pl. diabétesz, magas vérnyomás) karbantartása. Kiemelt fontosságú a szellemi frissesség megőrzése és a társas kapcsolatok ápolása is.